7. A klinikai sugárbetegség laboratóriumi diagnosztikája

Az akut és krónikus sugárbetegség klinikai tüneteit a mai orvosgenerációk - szerencsére! - nem a saját tapasztalataikból ismerik. De éppen ezért kell a betegségek fontosabb tudnivalóit megismerniük, hogy - mivel ezek a betegségek előfordulhatnak, pl. balesetek után - fel tudják időben ismerni őket és megelőzhessék kialakulásukat. A preventio lesz az olcsóbb! A klinikai szempontokat jól ismerő sugárbiológus orvosok számára az anamnaesis és a fizikális vizsgálat mellett igen lényeges a laboratóriumi analysis. De nemcsak a klasszikus hematológiai cytológia és klinikai kémia, hanem a speciális metodikák alkalmazása is ( kromoszóma-, mikronucleus-technika, stb). A vér, a nyál, a széklet, a verejték, a biokémiai markerek (indikátorok) vizsgálata ma már rutin-módszer a sugárbetegségek klinikumában (pl. korábban gyakran használták indikátorként a taurin-, illetve a beta-amino-isovajsav-ürítést, stb.). A laboratóriumi adatok alapján dönthetjük el, hogy a sérült átjuthat-e a kritikus perióduson, vagy nem? Lehetséges spontán regeneratio, vagy nem? Az egyes laboratóriumi adatok értéke a sugárbetegség folyamán változhat (un. Aussagekraft-Veränderung, Fliedner, 1990). A hematológiai paraméterek megbízhatósági és prognosztikai értékét a napi gyakorlatban a Morczek-séma, vagy Morczek-formula (1965) jelzi: abszolút és relatív lymphocytaszám, thrombocyta- és leukocytaszám, a Heilmeyer szerinti III. és IV. kategóriájú retikulocytaszám, a kis és nagy lymphocyták számbeli aránya és ritkábban az eosinophyl granulocytaszám.

Gyakran végzünk mikrobiológiai vizsgálatokat is.

Nukleáris balesetek ellátása esetén a neutronaktivációs analysistől kaphatunk lényeges információt (Farkas, 1995). Nagyon lényeges a vizsgálati anyagok szakszerű tárolása, cytopenia esetén sejtkoncentrátumok készítése (cytospin centrifugálás), a szabatos laboratóriumi és klinikai orvosi leletek kiadása, a szükséges szakkonzíliumok igénybevétele (fizikus, radiokémikus, belgyógyász, sebész, patológus, egyéb specialista, sbt). Nem ritkán nagyon hasznos lehet később, ha az első ellátást végzők baleseti helyszínvázlatot is mellékelnek a jegyzőkönyvhöz. A sugársérült psychologiai vezetése lényeges. A humán sugárbetegség laboratóriumi vizsgálatában a ma elfogadott korszerű módszereket a III. sz. táblázat ismerteti.
 
 

Módszer:
A károsodás indikátorai:
Vizsgálati anyagok:
Költségesség:
Cytogenetika
kromoszóma -aberrációk  SCE PHA-stimulált lymphocyták +++
Mikronucleus vizsgálat
Karyomerek (tört kromoszóma darabok) -PHA-stimulált lymphocyták, csont velősejtek ++
“Comet-assay” (egysejt elektroforesis)
a DNS egyik, vagy mindkét láncának töréséből eredő DNS-fragmentumok Bármelyik sejtfajta (előnyös: a nem, vagy lassan osztódó sejteknél) +
In situ hybridisatio
kromoszóma - aberrációk Mononukleáris vérsejtek +++
Denaturatios gélelektroforesis
DNS-sérülések az összes sejtféleség ++
Alaki elutio
DNS-sérülések összes sejt  
DNS-sequentia meghatározása
DNS-mutációk Összes sejtféleség +++
Fliedner, 1995.
3. táblázat - A genetikai anyag sugársérülésének újabb kimutatási lehetőségei.